Gyakran lehet hallani, hogy a 19. században kialakult nyári szünet valójában a farmon dolgozó gyerekek érdekében lett kialakítva, hiszen így besegíthettek az otthoni teendőkbe és az állatok gondozásába.
A polgárháború előtt a tanyasi gyerekeknek soha nem volt szabad nyara. Télen és nyáron is iskolába jártak, tavasszal és ősszel pedig a farmon segítettek az ültetésben, és a termények betakarításában. A városi gyermekek ezzel ellentétben egész évben iskolába jártak. Nekik nem volt “kimenő”, amelyet remekül példáz az 1842-es detroiti tanév, amikor is a gyerekek 260 napon át iskolába jártak (napjainkban körülbelül 180 napot töltenek iskolában a gyerekek).
Nyaranta a városokban sokkal melegebb volt a hőmérséklet a beton és téglaépítmények miatt, mint vidéken, ezért ebben az időszakban a tehetősebb családok hidegebb tájakra húzódtak. Ekkor gyermekek is velük tarthattak, hiszen ebben az időben az iskolába járás nem volt kötelező. Ennek következtében a diákok száma nyaranta drasztikusan lecsökkent, így a probléma orvoslására ki kellett találni valamilyen megoldást.
Ezzel éppen párhuzamosan a dolgozó felnőttek áttértek a 8 órás munkarendre, így a szabadidejük és annak fontossága is jelentősen megnövekedett. Ezt látva a jogalkotók lobbizni kezdtek a gyermekek szabadsága iránt, így a nyári szünet gondolata egyre inkább vonzóbbá vált.
Eredményképpen a századfordulóra körülbelül 60 iskolamentes napot kaphattak a gyermekek. Hamarosan a vidéki iskolákban is megjelent ez a tendencia, így a gyerekek mindenhol élvezhették a nyári szünetet adta előnyöket.
A hosszú nyári szünetben nagyon sok helyszínen vannak vidám napközis Kids Club angol táborok. IDE kattintva olvashatsz többet táborainkól.
Blogcikkünk alapját a mentalfloss.com cikkje adta: https://www.mentalfloss.com/article/56901/why-do-students-get-summers
