Gondolkoztál már azon, hogyan tudnak a gyerekek néhány év alatt bármilyen (és most ki kell hangsúlyoznunk, hogy valóban bármilyen) nyelvet tökéletesen megtanulni? Vajon hogyan képesek villámgyorsan megérteni a néha bonyolult nyelvtani szabályokat és tökéletesen kiejteni a legnehezebb szavakat is? Hogyan tud egy kisgyerek éppolyan könnyen megtanulni franciául, mint észtül vagy éppen hollandul? Ebből a cikkből minden kiderül.
A huszadik század közepén egy nyelvész éveket töltött azzal, hogy rájöjjön, vajon hogyan lehetséges az, hogy bármilyen nyelvi közegbe születik is egy gyerek, néhány év alatt tökéletesen megtanulja az anyanyelvét. Chomsky hosszas megfigyelések és kutatások után arra jutott, hogy a gyermekek nem pusztán a környezetükből tanulják meg a nyelvet (tehát nem csak a szülő érdeme), hanem egyfajta belső, univerzális nyelvtani struktúrával rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra a nyelv gyors és hatékony elsajátítását.
Chomsky nem kevesebbet állított tehát, mint azt, hogy a születésünk pillanatában létezik a kisbaba agyában egy – valamiféle – nyelvi szerkezettár, amely univerzális alapelveket tartalmaz, és ez fogja segíteni a babádat (egészen kisgyerekkor végéig) abban, hogy könnyen tanuljon nyelvet.
Sőt: akár nyelveket, hiszen a készségtár univerzális, bármelyik nyelvre alkalmas. Hogy megtanulunk-e arabul, angolul, kínaiul vagy éppen elsajátítjuk-e a jelnyelvet, azt életünk körülményei határozzák meg.
Chomsky elmélete egyszerre hajmeresztő (mert velünk született felettes tudást feltételez, ami mély társadalmi és pszichológiai kutatásokat is romba döntene, illetve számtalan kérdést vet fel) és valóságos, hiszen tagadhatatlan, hogy igaz és más észszerű magyarázat nem létezik.
Persze a nyelvi innátizmus elmélete nem maradt vita nélkül. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a nyelvtanulást teljes mértékben a környezet határozza meg, és hogy nincs szükség veleszületett nyelvi mechanizmusokra (sőt, valójában ilyesmik nem is léteznek). Arra is rámutatnak, hogy a gyermekek nyelvi fejlődése nagyon változó lehet, ami ellentmond annak az elképzelésnek, hogy egy univerzális nyelvelsajátító eszközzel rendelkeznének.
Létezik, de nem úgy, ahogy eredetileg Chomsky gondolta, ő maga finomított a megfogalmazáson. Később már úgy írta le ezt a képességet (melyet a világ nyelvészei is elfogadtak), hogy azért tudjuk elsajátítani a nyelvet, mert genetikailag kódolva vagyunk egy univerzális nyelvtannal - a kommunikáció felépítésének alapvető megértésével.
Vigyázz, jön egy kis alapvető nyelvészet, de olvasd el, mert segít majd abban dönteni, hogy a gyerekedet mihamarabb beírasd angolt tanulni.
A nyelvészek elismerték, hogy a nyelveknek vannak bizonyos alapvető közös vonásaik. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden nyelv hasonló elemeket tartalmaz. Például minden egyes beszélt és írott nyelvnek vannak szófajai: főnevek, igék és melléknevek: és csak a legfontosabbakat említettük.
A nyelvek másik közös tulajdonsága a rekurzió, ami azt jelenti, hogy a mondatok végtelenül változtathatók. Ritka kivételektől eltekintve, minden nyelv olyan szerkezeteket használ, amelyek ismétlik önmagukat, és lehetővé teszik számunkra, hogy ezeket a szerkezeteket szinte a végtelenségig bővítsük. Ezt úgy értjük, hogy minden nyelvben bővíthetőek a mondatok, akármeddig. A tojás finom. Józsi szerint a tojás finom. Józsi azt mondta, hogy szerinte a tojás finom. A tojás finom és lágy……
És még egy tény, ami egyértelművé teszi (és ezt te is megfigyelheted a babádon is, vagy meg is figyelted): egy tanulmány kimutatta, hogy a gyerekek felismerik a szófajokat még akkor is, ha nem pontosan értik a jelentését és a helyükre tudják rakni a mondatokban: már 1 éves korukban, akkor amikor még nem is ismerik azt, mi az a szófaj. És éppen ez az a tudás, amiért a gyerekek egyszer csak elkezdenek beszélni és elképesztően sokat fejlődnek napok, hetek alatt.
Bár a fenti néhány sorban már írtunk néhány – inkább egy kicsit nyelvészeti, tudományosabb – bizonyítékot arra, hogy létezik és működik az elmélet, íme néhány teljesen hétköznapi bizonyíték.
A gyermekek rendkívül gyorsan és könnyedén sajátítják el anyanyelvüket, gyakran a nyelvi környezetük hiányosságai ellenére is (ami azt jelenti, hogy olyan szavakat is gyorsan megtanulnak, amit nem hallanak minden nap). Ez azt sugallja, hogy létezik egy belső mechanizmus, amely segíti a nyelv elsajátítását.
A gyermekek olyan mondatokat is képesek alkotni, amelyeket korábban soha nem hallottak. Ez arra utal, hogy nem egyszerűen másolják a hallottakat, hanem egy belső nyelvtani rendszert alkalmaznak.
Minden nyelv rendelkezik bizonyos közös grammatikai alapelvekkel. Ez az univerzális grammatika elmélete, amely szerint minden emberi nyelv ugyanazokra az alapvető szabályokra épül.
Leginkább úgy, ha elfogadod (vagy kipróbálod), hiszen a nyelvi innátizmus lehetővé teszi, hogy a gyermekek gyorsan és hatékonyan sajátítsák el anyanyelvüket és néhány (igen, nem feltétlenül egy) idegen nyelvet, ami elengedhetetlen a társadalmi beilleszkedéshez és a kommunikációhoz. A gyerekek (természetesen a felnőttek is) képesek új és eredeti mondatokat alkotni, ami a nyelvi innováció és a kulturális fejlődés alapja.
És ami talán számunkra a legfontosabb, az, hogy akár már baba korban érdemes a gyerekekkel elkezdeni egy idegen nyelv tanulását, hiszen számukra a kért nyelv szinte teljesen hasonló, az alaptudás ott van a fejükben, önmaguktól kreatívan tanulják a nyelvet és szinte meg sem különböztetik őket. Gyakori, hogy a kétnyelvű gyerekek akár egyetlen mondaton belül tudnak váltani úgy, hogy gyakran észre sem veszik.
Ne hagyd elveszni ezt a lenyűgöző lehetőséget, ismertesd meg vele a nyelvet akár már baba korában.
Babák számára szervezett tanfolyamainkról ITT olvashatsz többet.
