Már az óvodások is tudják, hogy május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük. Legalábbis Magyarországon. De vajon a többi országban mikor tartják ezt az ünnepet? És egyáltalán hogy alakult ki ez a szokás?
Szinte minden történelmi visszatekintés így kezdődik – már az ókori görögök és rómaiak is … És ez most sincs másként, mivel jelen esetben is ugyanilyen messzire kell visszanyúlnunk. Akkor még az anyaistennőket – Rheát és Cybelét – ünnepelték tavasszal, a természet újjászületésével egy időben.
Később, a keresztények, főként Anglia (Írország) és Európa egyes területein, előírták, hogy a nagyböjt negyedik vasárnapján, húsvét előtt 3 héttel, a hívők menjenek haza, és a lakóhelyük szerinti templomban vegyenek részt szentmisén. Ezt, a saját otthonukhoz legközelebbi templomot, katedrálist “mother church”-nek, azaz anya-szentegyháznak hívták. Ez az alkalom egyben lehetőséget adott arra is, hogy az amúgy távolban élők találkozhassanak a családjukkal, édesanyjukkal.
Ne felejtsük el, hogy akkoriban már 10 éves kor után cselédnek, szolgálónak álltak a gyermekek, távol az otthonuktól. A munka miatt nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem jutottak haza. Ezen alkalomból, a hazafelé vezető úton virágot szedtek, amit aztán vagy a templomba, vagy a saját édesanyjuknak vittek. Ez a vasárnap lett aztán a “Mothering Sunday”. Az 1600-as évektől ez már nagyobb ünneppé nőtte ki magát. A családi összetartozás jelképe lett.
A tengerentúlról: az ötlet szülőföldje Amerika. A XIX. században, a Függetlenségi Háború idején, Ann Reeves Jarvis “Mother’s Day Work Club” néven klubot alapított, ahol a helyi nőket arra tanította, hogyan gondozzák gyermekeiket. 1868-ban Jarvis megszervezte a “Mother’s Friendship Day”-t, ahol édesanyák gyűltek össze volt konföderációs és uniós csapatok katonáival, békítési céllal.
Az ünnep másik előfutára az abolicionista (rabszolga-ellenes), szüfrazsett Julia Ward Howe volt, aki 1873. június 2-án megszervezte a “Mother’s Peace Day”-t. Ezen a napon az volt a cél, hogy az anyák fogjanak össze a béke elősegítése érdekében. Az első mozgalmak tehát legfőképp az akkori háborús időkben, a béke előmozdítását szolgálták.
1905-ben meghalt Ann Reeves Jarvis. Az ő lánya, Anna Jarvis volt az, akinek a fejében megfogant az ünnep. Az anyák, gyermekeikért hozott önzetlen szeretetének elismerésére.
Az első anyák napja 1908-ban, május második vasárnapján volt Graftonban, Nyugat Virginia államban. Anna Jarvis ez után elszántan küzdött azért, hogy az ünnep hivatalosan is a naptárba kerüljön. Elszánt levelezésbe kezdett. Írt újságoknak, politikusoknak, mindenféle befolyásos embereknek. Ennek következtében szépen terjedni is kezdett a hagyomány. 1914-ben pedig, az akkori amerikai elnök, Woodward Wilson, törvényi szabályozással hivatalos ünneppé tette május második vasárnapját.
Akkor anyák napján szegfű járt az édesanyáknak – rózsaszínű az élőknek, fehér szegfű a már elhunytaknak. A virágok mellett hamarosan megjelentek már az üdvözlőlapok, apróbb ajándékok is. A kereskedők üzleti lehetőséget láttak az anyák napjában. Kereskedelmi szempontból ma is az egyik legnagyobb bevételt hozó ünnep a naptári évben.
Magyarországra Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta el az ünnepet 1925 tavaszán. A kezdeményezést felkarolta az akkori Magyar Ifjúsági Vöröskereszt és 1928-ban aztán egy miniszteri rendelettel Magyarországon is hivatalos ünneppé vált. Igaz, nálunk, május első vasárnapján ünnepeljük.
Az Egyesült Királyságban és Írországban a “Mothering Sunday” maradt meg ünnepként az 1600-as évekből. Nem tévesztendő össze az amerikai anyák napi ünneppel. A virág mellett később megjelent az azóta is az ünnep egyik szimbólumának számító simnel-cake, amit a gyermekek az édesanyjuknak adtak. Ez egy könnyű, marcipán bevonatú torta, aminek a tetejét marcipángolyók díszítik.
Franciaországban a mozgó ünnepekhez, Pünkösdhöz igazodva, vagy májusban, vagy júniusban tartják az anyák napját – ez a “Fete des Meres”. Ilyenkor az édesanyák kapnak a családjuktól egy extra pihenőnapot. Mindenki segít valamiben – sütni, főzni. Vidámsággal telik a nap – Ooh-la-la!
Mexikóban május 10-én mariachi zenekarokat bérelnek, hogy a gyermekek szerenádot adhassanak édesanyjuknak. Ilyenkor jár egy tamales vagy atole – egy kukoricából készült forró ital is az anyukáknak.
Etiópiában is családi összejövetellel ünneplik az anyaságot. Ez egy többnapos ünnep – “Antrosht” – és az esős időszak végén tartják, valamikor októberben vagy novemberben, nincs fix napja. A háromnapos ünnepre a leánygyermekek hozzák a fűszereket és a tejtermékeket, míg a fiúk a húsokat.
Thaiföldön nem csak a valódi, hanem a jelképes anyaságot is megünneplik, mégpedig augusztus 12-én, “Wan Mae”napján. Ezen a napon van az ország anyakirálynőjének, Sirikitinek a születésnapja és ekkorra esik az ünnep is, mivel őt minden thai anyjának nevezik. Pazar díszekkel, fényekkel, aranykeretes portrékkal, ünnepi felvonulással ünneplik a királynőt. Családon belül az édesanyák jázminvirágot kapnak, ami a kedvesség és a tisztaság szimbóluma.