Mi lehet az oka annak, hogy már egészen kisgyermekkorban egyre gyakrabban szóba kerül a külföldi nyelvtanulás?
És hogyan működik egy ilyen tanfolyam/tábor? Egyáltalán mennyit lehet megtanulni egy vagy két hét alatt? Hogyan és mire készüljenek a szülők és a gyerekek?
Biztos vagyok benne, hogy velem együtt nagyon sok szülő társam szeretné megtudni a válaszokat ezekre a kérdésekre. Ezért kerestem egy olyan szakembert, aki nagyon jól ismeri a külföldi táborokat.
Meg is találtam Raáb Gábor személyében, aki operaénekes, ének, zene és angoltanár Már tizenöt éve minden nyáron Angliába utazik, hogy ilyen tanfolyamokon tanítson gyerekeket és fiatalokat.
Gábor, hogyan történt az, hogy magyarként egyszer csak elkezdtél Angliában külföldi fiatalok számára angol tanfolyamokat vezetni?
„Még 2010-ben, amikor Londonban éltem és egyetemen tanultam, megpályáztam egy nyári munkát, melynek keretein belül egy angol nyelvi táborban kellett hangképzést és színjátszást tanítani külföldi diákoknak. A munkát megkaptam és azonnal beleszerettem a légkörbe, ami egy ilyen nemzetközi nyári suliban tapasztalható.
A tanítás is nagyon megtetszett, de igazából nem is tekintettem munkának. Bár sok odafigyelést, időt és energiát igényelt, én nagyon élveztem. Onnantól kezdve minden nyáron visszahívtak tanítani, én pedig ma már el sem tudom képzelni a nyarat Anglia és nyári tábor nélkül. „
Ha jól tudom, már nem csak tanítasz, hanem a kampusz munkájában is részt veszel?
„Ez így van, bár imádok éneket, színjátszást és angolt is tanítani, de már nyolcadik éve Campus Managerként én irányítom az egész tábort. Ez rengeteg felelősséggel, szervezéssel és munkával jár, hiszen általában több, mint 500 gyerek van egy turnusban, a dolgozók közül pedig menedzsereket, kb. 20 tanárt, 30 Activity Leadert irányítok.”
Hol találhatóak ezek a tanfolyamok?
„Ez a cég, amelynek dolgozom, a világ egyik legnagyobb angol nyelvi táboroztató cége, az EC English csoport tagja, és Angliától Máltán és USA-n keresztül, egészen Dubajig és Dél-Afrikáig vannak helyszínei. Én már 3. éve a legnagyobb campusukat irányítom, ami Londonban belvárosában található, de népszerű helyszín Oxford, Canterbury, New York és Málta is. Minden helyszín különbözik valamilyen módon, van, ami egyetemi kampusz kisebb-nagyobb területeken, de van olyan helyszín is, mint pl. Wellington College, ami bentlakásos iskola révén „kastélyszerű”. A gyerekek el vannak ragadtatva a helyszíntől, szinte varázslótanoncként érzik magukat, mert a szállások, a tantermek és az étkező is a Harry Potter világára emlékeztet."
Hány évesek a tanulók és honnét érkeznek?
„A tanulók 12 és 18 éves kor között vannak. Az átlag életkor a 14-17 év, de igyekszünk mindig úgy kialakítani a programokat és az osztályokat összeállítani, hogy minden korosztály, minden helyzetben jól érezze magát. Ezen kívül a tanórák és az egyéb programok összeállításánál nem csak az életkort vesszük figyelembe, hanem azt is, hogy minél színesebb legyen a nemzetiségi és nyelvi keveredés.
A táborokban rendkívül színes a nyelvi és nemzeti összetétel, átlagosan 20-30 országból érkeznek a diákok. Európai országokon kívül jönnek gyerekek ázsiai országokból, Dél-Amerikából, és Közel-Keletről is.
Hogyan képzeljünk el egy ilyen tanfolyamot? Elmondanád, hogy mi történik a gyerekekkel attól a pillanattól kezdve, hogy felülnek a repülőre?
„Először is a gyerekek egy csoportvezetővel vagy egyénileg érkeznek hozzánk. A csoportvezető a repülőtéren (vagy még korábban) találkozik a gyerekekkel, és ő kíséri, felügyeli őket. Ő tartja a kapcsolatot a szülőkkel, és bármilyen probléma esetén ő az, akihez a gyerekek fordulhatnak (A csoportvezető pedig a kampusz menedzserével van kapcsolatban, bármilyen kérdés, kérés vagy probléma adódik, a menedzsment igyekszik a lehető legjobban megválaszolni/ megoldani a dolgokat). A csoportvezető tehát a gyerekekkel együtt utazik a repülőn.
Amennyiben a gyermek egyedül utazik, a reptéren várja egy kollégánk őt és vezeti a taxihoz, amivel eljut a tábor helyszínére. A kampuszon Activity Leaderek és a menedzserek fogadják a csoportot, majd a szállásra vezetjük őket (általában egyágyas szobákban vannak a gyerekek elhelyezve). Ezt követően van egy üdvözlő prezentáció, amelyben bemutatkozunk és minden fontos információt elmondunk (Ha a gyerekek nem értenek valamit, a csoportvezető később elmondja nekik az anyanyelvükön).
Ha nem csoporttal, hanem egyénileg jön egy gyerek, akkor a helyszínen összekapcsoljuk őt egy „Guardiannal” („gyám”) aki felelős érte az ottléte alatt. Ő fogja vele tartani a kapcsolatot, informálni és „vigyázni rá” a program ideje alatt. Ezek a Guardianok Activity Leaderek és ott laknak a kampuszon, tehát bármikor elérhetőek a gyerekek számára.”
Mi alapján csoportosítjátok a gyerekeket?
„Második napon van egy angol szintfelmérő teszt, melynek alapján kerülnek a gyerekek a megfelelő angol csoportba (5 szint van, kezdőtől a haladóig).”
Milyen egy átlagos nap a kampuszon?
„Egy átlagos nap a reggelivel indul, majd 9 órától kezdődnek az angolórák, melyek fél 1-ig tartanak (közben van 2 szünet). Ezt követően jön az ebéd. Általában minimum 4-5 főfogás közül lehet választani, és bőséges salátabár és desszert szelekció is van.
Majd 2 órától a délutáni foglalkozások, melyeket a gyerekek szabadon választanak meg. Ilyenek lehetnek: sportok (foci, kézilabda, tenisz, rögbi, úszás…), különböző táncok, egyes kampuszokon színjátszás, éneklés, Photoshop tanfolyam és még egyéb érdekes dolgok. A délutáni foglalkozás általában 5-6 óráig tart, majd egy kis szabadidő és vacsora.
Nagyvárosi helyszíneken (mint pl. London vagy New York) a foglalkozások nem a kampuszon vannak, hanem a városban múzeumlátogatások, városnéző séták, hajókázás stb.
Nagyobb létszámú táborokban (mint például az enyém), úgynevezett cipzár program van, ami azt jelenti, hogy két csoportra (A és B) osztjuk a csoportokat és amíg A csoportnak órái vannak, a B csoportnak foglalkozásai, délután pedig fordítva.A vacsora után van az esti program, melyen nem külön csoportokban vannak a tanulók, hanem mindenki közösen vesz részt benne. Ilyen esti program lehet pl. diszkó, kincskeresés, kvíz, karaoke és hasonlók, a turnus végén (általában 2 hetes turnusok vannak) pedig mindig van „ki mit tud”.
Ez tehát egy átlagos hétköznap, hétvégenként pedig egész napos kirándulások vannak. A kampusz elhelyezkedésétől függ, hogy melyik helyszínről hova mennek kirándulni a csoportok. Például az én kampuszomról Cambridgebe, Brightonba és Canterburybe utaznak a gyerekek.
Szerinted hatékony a külföldi nyelvtanulás? Ha igen, miért?
„Mindenképpen! Elképesztő látni azt, hogy mennyit tudnak fejlődni a gyerekek két hét alatt. Nem egyszer fordul elő, hogy érkezik egy gyerek, aki éppen, hogy csak tud „motyogni” valamit angolul, de már úgy megy el, hogy bátran, folyékonyan és viszonylag helyesen kommunikál angolul. Még ha a fejlődés nem is mindig a nyelvtan használatában vagy a szókincsben mérhető, az biztos, hogy a gyerekek sokkal bátrabban és magabiztosabban mernek megszólalni angol.
A diákok rá vannak kényszerítve, hogy használják a nyelvet. Az angol órákon a tanároktól (sokszor játékosan) kommunikáció alapú módszerrel tanulnak nemzetközi környezetben (tehát a tanfolyami csoportok is úgy vannak kialakítva, hogy minél több nemzetiség legyen egy csoportban), a délutáni, az esti programokon és a kirándulásokon is csak angolul beszélnek hozzájuk, tehát elkerülhetetlen az, hogy „ragadjon rájuk” a nyelv. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor nemzetközi, hosszú távú barátságokat kötnek, tehát a nyári iskola után is tartják a kapcsolatot más nemzetekkel és a későbbiekben is használják és fejlesztik az angolt.
Nem utolsó sorban, a gyerekeknek ez egy hatalmas „buli”, nyaralás, hiszen mindent megteszünk azért, hogy jól szórakozzanak. Tehát ez a tipikus „kellemest a hasznossal” esete. „
Minden gyereknek ajánlanád vagy van, akinek nem javasolod, hogy részt vegyen egy külföldi tanfolyamon?
„Minden 12-18 éves korú gyereknek ajánlom, aki már legalább egy kezdő szinten beszél angolul.
Aki abszolút nem tud még semmit, annak azért nem érdemes kimennie, mert mint említettem, minden angolul zajlik, és bár a tanárok és az Activity Leaderek is tudják, hogyan kell beszélni egy gyenge nyelvtudással rendelkező diákkal, az bonyodalmakat okozhat, ha valaki legegyszerűbb instrukciókat/ infókat nem ért meg (bár ugye a csoportvezető ilyenkor segít a diáknak, elmagyarázza az anyanyelvén), és a gyerek sem érzi magát jól, ha nem érti hogy mi zajlik körülötte.Aki már egy kicsit is ért angolul, annak érdemes kimenni egy ilyen programra, mert rövid idő alatt igen nagy fejlődést lehet elérni.
Nagyon ritka, de elő szokott fordulni, hogy egy gyerek még sosem volt távol a szüleitől és egy más országban, idegenek között rájön a honvágy. Általában ez pár nap alatt elmúlik (igyekszünk mi is extra odafigyeléssel ilyenkor mindent megtenni, hogy jól érezze magát). Ez mondjuk inkább a fiatalabb korosztályra (12-13) jellemző. Mindenesetre nem árt, ha a gyerek tudja, hogy „mi vár rá”, hogy 2 hétig külön lesz a szüleitől egy másik országban.”
A cikk szerzője: Jamrik Márta