Közeledik a Karácsony, a család, a szeretet ünnepe, amelyet egy egész kultúra ünnepel.
Gyermekeinknek ebben az időszakban érdemes többször is feleleveníteni a hozzá kapcsolódó bibliai történetet. Szívet melengető mesélni a régi családi karácsonyokról, ehhez elő lehet venni az akkor készült fotókat, videókat.
Jó, ha együtt öltöztetjük ünnepi díszbe otthonunkat, közösen készül az ádventi koszorú, a karácsony illatú sütemények.
Érdemes a karácsonyhoz kapcsolódó régi népszokásokat is feleleveníteni. A XVI. században a decembert még karácsony havának nevezték. A gyerekek kántáltak, köszöntőénekeket mondtak, a férfiak, fiúk betlehemeztek. Falvainkban több helyen még ma is él a Szállást keres a Szentcsalád, a Csillagéneklés szokása.
Az ünnepet a lelki felkészülés teszi valódi ünneppé. Erre szolgál az Ádvent ideje, amely november 30-án, vagy a hozzá legközelebbi vasárnap indul, ez idén december 3-a.
Ekkorra készülnek az ádventi koszorúk – 4 gyertyával, és minden héten ünnepélyesen eggyel többet gyújtunk meg. Hagyományosan három lila és egy rózsaszínű gyertya kerül a koszorúra, amelyek a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A 3. vasárnap gyertyája a rózsaszínű, mert örvendező jellegű.
Az első vasárnapon veszi kezdetét a felkészülés időszaka. Arra ösztönöz, hogy nyíljunk meg mások felé is. A számvetés napja is, alkalom, hogy önmagunkba nézzünk, végiggondoljuk, hogyan is viszonyulunk az emberekhez? Van bennünk önzés, sértődöttség, irigység? Ezek az érzések nehezítik, hogy tiszta szívvel forduljunk másokhoz. Nem kell/lehet tökéletesnek lenni! Viszont jobbá válhatunk! Most tudjuk megnyitni lelkünket mások felé.
Az ezoterikus tanok szerint az első vasárnapon egy kék Angyal száll a földre, hogy segítse a kommunikációt, az egymásra találást.
A második gyertya a reményt szimbolizálja. A segítő szándékot, hogy mit tehetek másokért? Most van ideje annak, hogy saját erőnkből másoknak is adjunk. Fontos, hogy ne azt nézzük, mit kapok majd vissza, csak a segítő szándék vezéreljen. Nem kell hozzá „hegyeket” mozgatni, egy mosoly, egy kedves szó is elegendő. Lehet, hogy valakinek csak a mi biztatásunk hiányzik ahhoz, hogy új erőre kapjon…
Az ezoterikus tanok szerint a második vasárnapon egy piros ruhás Angyal érkezik hozzánk, aki serlegében összegyűjti az emberek őszinte szeretetét. Visszaviszi az égbe, ahol az angyalok ebből a nemes érzésből fényes csillagokat készítenek, azért, hogyha mi fölnézünk az égre, boldogság költözzön szívünkbe.
Az egyetlen, amelyik nem lila, hanem rózsaszínű, mert az Úr eljövetelének közeledtét ünnepeljük, ez a vasárnap az örömé. Ennek a napnak a kérdése, hogy mi fontos számunkra az életben? Mi tesz bennünket valóban boldoggá? Mennyire értékesek számunkra családi és baráti kapcsolataink? A valódi örömet adó ajándékokat nem lehet boltban megvásárolni… Ha nem tartjuk valakivel a kapcsolatot, vagy rossz a viszony, két dolgot tehetünk. Vagy teszünk egy első lépést a kibékülés felé, vagy gondolatban áldással, szeretettel elengedjük az érintettet.
Az ezoterikus tanok szerint a harmadik vasárnapon egy fehér Angyal érkezik, kezében fénysugárral, és megérinti azokat, akik képesek a tiszta szeretetre. Az ő szívükben ragyogni kezd a fény, miközben a béke, boldogság érzése árassza el őket.
A szeretetet, és Keresztelő Szent Jánost szimbolizálja. Ő erre az érzésre támaszkodva nyitotta meg az emberek szívét Jézus eljövetelére. Jó, ha nem hagyjuk, hogy ledaráljon bennünket a készülődés, ne vállaljuk túl magunkat! Az utolsó napok nem arról szólnak, hogy legyünk „tökéletesek”, inkább arról, hogy békességben, szeretetben teljenek, mert ettől lesz tökéletes karácsony ünnepe.
Az ezoterikus tanok szerint a negyedik vasárnapon egy lila lepelbe öltözött Angyal érkezik hozzánk, kezében egy lanttal, és angyalok kíséretében énekel a tiszta szívű embereknek. A dal a békét, az újjászületést hirdeti.
Békés, áldott ünnepet kívánok!
A cikk szerzője: Dr. Jamrik Edit ideggyógyász szakorvos, egészségfejlesztő mentálhigiénikus, Wingwave coach