default picture

Miért és hogyan vigyázzunk a földünkre?

 Miért és hogyan vigyázzunk a földünkre?

Április 22-én ünnepeljük a Nemzetközi Föld Napját.

Az amerikai kezdeményezés 1970-ben indult, amikor Denis Hayes, akkor még egyetemi hallgató, mozgalmat indított el a Föld védelmében, az ökológiai válság megállítására. Azóta Hayesből az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Hamarosan szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A Föld Napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívja fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
 

Magyarországon 1990 óta rendezik meg, mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulássá vált hazánkban.
 

A Föld napja cselekvő ünnep – ami mindannyiunk jövőjéről szól és ezért mindannyiunknak tennünk kell valamit annak érdekében, hogy megállítsuk a környezetünk, az élőhelyünk pusztulását, pusztítását. Mindenki egy kicsi láncszem. És itt fokozottan érvényes, hogy a sok kicsi sokra megy.
 

Az idei évben a „Műanyagmentes világ” kerül a középpontba.
 

Néhány érdekesség a földünkről számokban.

  • évente kb. 27.000 fát vágnak ki csupán azért, hogy a mai civilizált embernek wc-papírja legyen
  • egy szemétbe dobott üvegpalack nagyjából 4000 év alatt bomlik le, amúgy remekül újrahasznosítható lenne
  • egy sima pamut póló elkészítéséhez 2700 liter, 1 kg learatott búzához 1000 liter és 1 kg marhahús előállításához 13.000 liter vízre van szükség mind eközben a Föld teljes vízkészletének csupán csak 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra, 97%-a sós víz (tenger, óceán), 2%-a fagyott állapotú, azaz jég
  • a papírt maximum 6-szor lehet újrahasznosítani, utána már annyira elvékonyodnak a rostok, hogy használhatatlan minőségűvé válik a belőle készült re-papír
  • percenként 100 hektárnyi esőerdőt irtanak ki, melynek következtében évente nagyjából 50.000 esőerdőben élő faj hal ki. Ez azt jelenti, hogy naponta kb. 137 faj tűnik el a föld felszínéről
  • egy eldobható pelenka 250-500 év alatt semmisül meg
  • az Egyesült Államokban minden harmadik hónapban annyi alumíniumhulladékot dobnak szemétre, amiből az ország egész kereskedelmi repülőflottáját fel lehetne építeni
  • a tengerekbe és óceánokba dobált műanyag hulladékok következtében évente mintegy 1 millió tengeri/óceáni élőlény pusztul el
  • a földön található legöregebb, ma is élő fa mintegy 4600 éves

 

Ezek döbbenetes tények, elképesztő számok. Na, de mit tehetek én?

A környezetvédelmi nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Minden apró lépésekkel kezdődik. Pár egyszerű, odafigyelést igénylő tettel könnyedén zölddé válhatunk mi is és kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után.
 

A 4 legfontosabb lépés a következő:

 

1. Sétálj! – Biciklizz, használj környezetkímélő közlekedési eszközt, tömegközlekedj.
 

2. Ne dobd szemétbe az ételmaradékot! – az ételhulladék nagy részének nem is járt le a szavatossága. Ésszerűen töltsd meg a kamrádat, hűtődet. Használd fel okosan a felhalmozott élelmiszereket. Tervezz! Az élelmiszer maradékokat add rászorulóknak, a nem fogyasztható részek (zöldségek héja pl.) állati fogyasztásra alkalmas.
 

3. Ne kérj zacskót! – készülj tudatosan a vásárlásra. Piacra, boltba vidd el a kosaradat, vagy a saját kis textil bevásárlótáskádat. A gyümölcsöt, zöldséget nem kell egyenként kis műanyag zacskókba csomagolni.
 

4. Részesítsed előnyben a helyi termelők áruit! – minél rövidebb szállítási lánca van egy terméknek, annál környezetkímélőbb módon jutott el hozzád. Kevesebb üzemanyag felhasználással járt, hogy a polcra került. Arról nem is beszélve, mennyivel finomabb is tud lenni egy házi lekvár, vagy milyen szép is a szomszéd Bözsi néni tyúkjának tojása, ami ellenőrzött körülmények közül jut el hozzád.

 

És hogyan lehet már óvodás korban is játékosan is rászoktatni a gyerekeket a zöld szemléletre?

  • papírgyűjtéssel

  • otthon vagy az óvoda udvarán fák, virágok, palánták ültetésével, gondozásával
  • erdei sétával, ahol közösen összegyűjtjük az eldobott hulladékokat, séta közben megismerkedünk az erdő élővilágával
  • saját madáretetővel, ahol tanulmányozhatjuk a vendégségbe érkező madarakat
  • szelektív hulladékgyűjtéssel – a szelektív edényekre a különböző jeleket megrajzoltathatjuk a gyerekekkel.​

Vigyázzunk a Földre, mert az unokáinktól kaptuk kölcsön!

 

A cikk írója: Márk Sarolta

 

 

források:
 

 

Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat.