„Nagyon jól érezték magukat, nagyon sokat jelentett ez az egy hét, minden nap énekelgetnek és Peti angolul kért ma paradicsomot, Eszter pedig jelezte, hogy szeretne egész évben angol táborba járni - ovi helyett - és Peti is helyeselt.”

Köszönjük szépen a csodás hetet!
Nagyon elégedettek voltunk mindennel, a szervezéssel, a programokkal, a hozzáállásoddal/hozzáállásotokkal.
Nekünk ez volt az első táborunk Hanna életében, és hála Nektek, szuper élmény volt neki (és mi is nyugodtak voltunk, hogy jó helyen van)! a héten is ment volna... 
Azóta a plüssök gyakorolják otthon a dalokat, mennek a játszóra, ebédelni stb...
Én úgy gondolom, hogy mindenre, mindenkire figyelemmel voltatok, és örülök, hogy Veletek tapasztalhattuk meg az első táborozás élményét!

Kedves Erika!

Nagy élmény volt a tábor Laurának!

Köszönjük!

„Marcika folyamatosan emlegeti a tábort , nagyon hiányzik neki.
Sokat beszél angolul, énekelgeti a dalokat és mondókázik. azóta is angolul számol mindent, angolul köszöni meg a dolgokat, ha nem tud valamit azt is angolul mondja. Mi is mondunk neki néha angolul dolgokat, nagyon érdekli. Nagyon várja ő is, hogy találkozzon újra Veletek.”

Viki nagyon jól érezte magát a táborban, külön kiemelte a madármentő látogatást, otthon a szerepjátékok közé bekerült az indiános,
és nagyon büszke volt, hogy az újonnan tanult szavak közül volt, amivel nekünk is tudott újat mondani, illetve a készített fejdíszre és a mappában megoldott feladatokra is. A spontán dalra fakadásokból pedig megismertük a 'Sun has got his hat on' és a 'Fuzzy Wuzzy was a bear' dalokat / mondókákat.
Magától értetődőnek vette, hogy ősztől angol tanfolyam és jövőre megint tábor, már azon törte a buksiját, milyen színre szavazzon poló ügyben következő nyáron.
Külön megjegyezném, mert sokszor hajlamos vagyok én is elfelejteni egy pillanatra, hogy annak ellenére, hogy a Mákvirágban imádta az angolórákat Edina nénivel, a tanfolyam számunkra elég nehezen indult.
Ha én kísértem, hajlamos volt minden mással foglalkozni az órákon, és már majdnem ott tartottam, hogy feladjuk, mikor a nagypapa vette át a kísérő szerepet (és kint várta meg a fogalalkozásokat, amire akkor Viki be sem akart menni sokszor)
A bemutató órán és a tábor képein látva a lelkes részvételét, és a fejlődését, elmondhatom, hogy hatalmas utat tettünk meg, és köszönöm, hogy türelemmel és szeretettel kíséritek ezen az úton.